A budapesti irodaház piac az energiafelhasználás „zöld sztárja”2016.03.30
Jelenlegi írásunk a CEU Üzleti Karának HVG-ben megjelent „A CSOK otthonteremtési támogatás segítheti az energiahatékonyság javulását” című cikkéből közöl részleteket.
Hosszú távú megoldás a magas energiaszámlákra
A magas energiaszámlák hosszú távú megoldására a magyar irodaház piac nyújt kiváló példát. A Colliers International adatai szerint a budapesti irodaházak 26-27%-a rendelkezik „zöld épület” minősítéssel. Az előzetes számítások szerint az energiaköltségeknél tapasztalt korábbi 10-20%-os megtakarítások 2015-ben már 30% körül mozogtak. A „környezetbarát”, mint BREEAM, LEED és DGNB minősítéssel rendelkező irodaházak átlagosan 6%-kal magasabb bérleti díjakat tudnak alkalmazni, mint az ilyen minősítéssel nem rendelkező épületek, nagyobb kihasználtsággal működnek és 16%-kal magasabb áron kerülnek értékesítésre is.
Az irodatulajdonosok pénzt és energiát takarítanak meg
Fontosabb azonban az a hatás, amit ezen épületek a nemzeti energiafelhasználásra gyakorolnak. A Fejlesztési Minisztérium adatai szerint Magyarországon az elsődleges energiafogyasztás 40%-át épületek adják, ezen belül a lakóépületek a fogyasztás 60%-át teszik ki. A magántulajdonban lévő irodák tulajdonosai tehát pénzt és energiát takarítanak meg; elvárható tehát, hogy a lakóépületek tulajdonosainak is lehetőséget biztosítsunk ilyen megtakarításokat elérésére.
A CSOK és az ÁFA-visszatérítés felgyorsítja az energiahatékonyságot
A magyar kormány az Európai Unió felé ígértet tett arra, hogy 2020-ig 700 000 lakóépület és 2 400 középület felújítását végzi el. Az energiahatékonysági követelmények teljesítéséhez kötött hitelezés a CSOK program keretében, illetve az új épületekre vonatkozó ÁFA-visszatérítés várhatóan felgyorsítja az energiahatékonyság elterjedését, ami Magyarország energia-stratégiájának legfőbb összetevője. A szigorúbb követelmények alkalmazása egyúttal jelentősen javíthatja az ország energia egyensúlyát is.
Az irodaház piac „kizöldülése” már megkezdődött
A növekvő energiahatékonyság a magyar építőiparban mind a kormányzat, mint a magánvállalkozások részéről hathatós lépéseket követel. A budapesti irodaház piac az energiafelhasználás „zöld sztárja”, kiválóan szemléltetve azt, hogy az energiafogyasztás mérséklése milyen pénzügyi előnyökkel járhat. Kívánatos volna, hogy mind a CSOK támogatások elnyerésének mind pedig az ÁFA-visszaigénylésnek feltétele legyen a magasabb energiahatékonysági előírások alkalmazása. Ahelyett, hogy a jövő nemzedékét, akik CSOK házakban fognak felnőni, növekvő energiaadóssággal terhelnénk, a kormányzatnak egy fenntartható, alacsony költségű energiarendszer kialakítását kellene támogatnia.