A CSOK-kal energiahatékonyabbak lehetnek az otthonok 2016.03.30
A kormányzat új lakástámogatási rendszere olyan elemeket is tartalmaz, melyekkel a nagyobb energiahatékonyságú ingatlanok fejlesztését kívánja támogatni. Jelenlegi írásunk a CEU Üzleti Karának HVG-ben megjelent „A CSOK otthonteremtési támogatás segítheti az energiahatékonyság javulását” című cikkéből közöl részleteket.
25%-os árzuhanás
A korábban nem látott mértékű rezsicsökkentési intézkedések a lakossági fogyasztóknál az árak 25%-os csökkenését eredményezték. A „rezsicsökkentési harc” egyik eredménye éppen az volt, hogy a magyar kormány közvetlenebb kapcsolatba került a fogyasztókkal, életre hívva az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-t, mely a korábbi magántulajdonú szolgáltatóktól átvette a lakossági gázszolgáltatás feladatát. A kormányzatnak ezért a lakossági energiaszolgáltatáson túl a lakossági energiaigény kezelésében is részt kell vennie.
CSOK-kal a fenntartható energiarendszerért
A CSOK rendszerének létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy egy fenntartható energiarendszer kerüljön kialakításra a jövő generációi számára azzal, hogy a lakástámogatás elnyerésének feltételévé tette az energiahatékony lakásépítési gyakorlatot.
Az Európai Uniós energiahatékonysági szabályozással mérsékelhetők az energiaköltségek
Az új EU-s energiahatékonysági szabályozás (az NzeB) közel nulla energiafelhasználási követelmény-szintjének alkalmazásával a lakossági energiaköltségek jelentősen csökkenthetők. A követelményrendszer bevezetésére közintézmények esetében 2018. végén, míg egyéb épületek – így a lakóépületek – vonatkozásában 2020-ban kerül sor. Amennyiben nem sikerül az EU-s előírásokat a CSOK keretében várhatóan meginduló lakásépítési hullám során alkalmazni, úgy az energiaszámlák továbbra is magasak maradnak, és megismétlődhetnek az úgynevezett „panelprogram” során elkövetett hibák: a kommunista érában épült olcsó, de magas fenntartási költségű lakások elterjedése. Jobb döntés tehát az EU-s energiahatékonysági építési standardok alkalmazásának felgyorsítása már azon épületek esetében is, melyek a CSOK és az ÁFA visszatérítés kihasználásával összefüggésben épülnek.
EU-s támogatással Magyarország „gázszámlája” csökkenhet
Korábban a paksi atomerőmű volt a támogatott szovjet technológia korszakának hírnöke, míg a magyarországi gázvezeték építésekért cserébe az országba „olcsó” szovjet gáz érkezett. 1994-ben a MOL 1,4 milliárd forint veszteséget könyvelt el a gázimporton, 2004-ben pedig, amikor az E.ON megvásárolta az ország gáztartalékait, a vállalat 150 milliárd forintnyi adósságot vállalt át. 2013-ban, amikor a magyar állam - az MVM-en és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül - „visszavásárolta” ezen eszközöket és az adósságot is, közel 355 milliárd forint értékű negatív nettó értéket szerzett. Úgy tűnik, hogy az energiafogyasztás támogatását a paksi nukleáris leszerelési alap eszközeiből tervezik finanszírozni. Az új EU-s építési követelmények alkalmazásában és az EU által támogatott építési modernizálás programokban rejlik igazi lehetőség arra, hogy „gázszámlánk” valóban csökkenjen.