Harmadik rész: A várható érték kalkulációja

Nem  egyformán gazdálkodunk az időnkkel, azonban ez az egyszerű igazság nagy változást eredményezhet az életünkben. Ez a három részes cikksorozat bemutatja, hogyan tudjuk kiszámolni, hogy mennyit ér az időnk. Ennek az információnak a birtokában hatékonyabban tudjuk majd az időnket beosztani. Ez sorozatunk befejező része.

Ez a módszer segíthet a következő kérdésekben:

• Milyen nagyszabású, stratégiai jelentőségű döntéseket hozzunk időnkkel kapcsolatban?
• Milyen projektekre érdemes idén összpontosítani?
• Melyek az időnk felhasználásának kevésbé hatékony módjai, melyeket érdemes lenne kiiktatni napi munkánkból?
• Belekezdjünk egy olyan tevékenységbe, ami most még ugyan nem, de tíz éven belül nyereséges lesz, vagy inkább legyen egy stabil munkánk, kiszámítható, rendszeres jövedelemmel?
• Hogyan kezelhetjük legjobban a kompromisszumokat?

A várható érték kalkulációjának típusai:

Növekedési szorzás

Vegyük alapul a tavalyi nettó jövedelmünket és szorozzuk meg egy reális növekedési szorzóval. Ezzel a módszerrel megbecsülhetjük, hogy hosszú távon mennyire lehet majd kifizetődő jelenlegi munkánk, vállalkozásunk.

Várható érték kalkuláció

Az időnk kiszámításának ez a legbonyolultabb módja. Legegyszerűbben úgy lehet megérteni ezt a módszert, ha megnézzük az előző fejezet harmadik lépésében található programot: Time-Value Spreadsheet.

Kiegészítő megjegyzések

Félrevezető sikerek

Ne vesztegessük időnket arra, hogy a nem megfelelő, nem releváns dolgokban váljunk sikeresek! Túl sok ember kergeti a pénzt, a befolyást vagy az elismerést csak ezért, mert mindenki ezt teszi körülöttük. Mi van akkor, ha mi nem igazán ezt akarjuk? Mi van akkor, ha mi inkább több szabad időd szeretnénk több pénz helyett?

Kompromisszumok és véletlenszerű lehetőségek

Ezek olyan választási helyzetekre vonatkoznak, amelyekkel csökkentjük az időnket abban az esetben, ha az összes időnket felemésztik, azonban ha csupán a néhány kínálkozó lehetőség során döntünk mellettük, megnövelhetik időnk értékét. Tegyük fel, hogy olyan írók vagyunk, akik szóbeli prezentációkat, bemutatókat is vállalnak. Időnk értéke jelentősen csökkenhet, ha ezek az utóbbiak elveszik az időnket az írástól, ám ha csak hellyel-közzel vállalunk szóbeli megbízásokat, akkor ezekkel megnövelhetjük időnk tényleges értékét. Vannak szerzők, akik több ezer dollárt is szerezhetnek ilyen munkákkal, de emellett megmarad idejük az írásra is.

Szabadidő, mint érték

Az időkalkulálásának egy lehetséges veszélye lehet az, hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy egy plusz “produktív” órát is iktassunk be munkaidőnkbe. Például ha este 9 és 10 között dolgozunk, nézzük meg, hogy ez általában valóban pozitív eredményekhez vezet-e? Mire vagyunk hajlamosabbak ebben az órában: hibákat halmozni vagy jó teljesítményekre? Ha ekkorra úgy kiégünk, hogy már nem tudunk a következő időszakban produktívak lenni, akkor érdemes elgondolkozni ennek az órának a tényleges értékéről.

A Wall Street Journal-ban olvashatunk egy kutatásról, mely során a szakemberek megállapították, hogy azok az emberek, akik szeme előtt kizárólag a pénznek az értéke lebeg munkavégzés közben, hajlamosabbak a türelmetlenségre és a feszültségre. Többet dolgoznak és kevesebb időt szánnak olyan egyéb hasznos tevékenységekre, mint a jótékonykodás vagy zenehallgatás.

Ami engem illet, megtapasztaltam, hogy ha beiktatok néhány órát, amikor kiengedhetem a gőzt és pihenhetek, sokkal hatékonyabban tudom végezni a munkámat a későbbiekben. Meg kell becsülnünk a szabadidőnk értékét, és azokat a szabadidős tevékenységeinket, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizzük testi-lelki egészségünket. 

Az időnk értékének kiszámítása valójában jóval nehezebb, mint amilyennek tűnik, de sokkal nagyobb eredményeket hozhat, mint amire számítunk.