A negyedik negyedévben a befektetési volumen 65 százalékát irodaértékesítések generálták, míg az ipari ingatlanok a volumen 16 százalékát adták, a kiskereskedelmi ingatlanok pedig a 15 százalékát tették ki. Nézzük meg a legfontosabb irodaértékesítéseket.
A legnagyobb iroda adásvétel a 26 200 négyzetméteres Nordic Light irodaház értékesítése volt, melyet az Erste Alapkezelő Zrt. vásárolt meg a Skanska-tól.
Hasonlóan fontos tranzakció volt a 18 500 négyzetméteres Váci Greens C épületének értékesítése, amit egy új piaci belépő, egy szlovák alapkezelő, az IAD Investments vásárolt meg az Atenor-tól.
Egy osztrák magántőke társaság - az FLE - is megjelent a magyar piacon, akik az Office Garden I.-et vásárolták meg.
További jelentős tranzakció volt még az év végén a nemrégiben felújított multifunkcionális Váci 1 eladása, melyet a GLL Real Estate Partners a Bayerische Versorgungskammer számára vásárolt meg.
2016-ban erőteljes befektetői érdeklődés volt tapasztalható minden szektorban, az előzetes statisztikák szerint az év során több mint 1,7 milliárd euró értékben történtek tranzakciók. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban közel megduplázódott a tranzakciós érték 2015-höz képest. Ennek ellenére várhatóan 2017-ben sem lesz ok a panaszra, ugyanis a szakértői várakozások szerint a mostani érdeklődés továbbra sem fog alábbhagyni.
2016. IV. negyedévében az irodapiaci hozamok változatlanul 6,75 százalékon álltak, míg a logisztikai és kiskereskedelmi szektorban 25 bázispontos csökkenés volt mérhető így a hozamok 8,25 százalékra és 6,50 százalékra csökkentek. 2017-ben a hozamok tovább csökkenhetnek az összes ingatlanpiaci szektorban.
A JLL előzetes kalkulációi alapján 2016-ban az éves befektetési volumen 48 százalékát irodapiaci tranzakciók, 27 százalékát kiskereskedelmi eladások és 14 százalékát ipari ingatlan adásvételek generáltak. Különösen magas volt az érdeklődés a nagyértékű ingatlanok, illetve a portfóliók iránt: a legnagyobb 5 tranzakció az éves volumen 36 százalékát tette ki.
2016-ban több mint 10 új piaci szereplő jelent meg a befektetési piacon: elsősorban az USA-ból, Németországból és Szlovákiából érkeztek új befektetők Magyarországra. Ugyanakkor 30 százalékkal továbbra is a magyar befektetők generálták az éves volumen legnagyobb részét, míg az USA-ból érkezett befektetők a tranzakciók 20 százalékát, a németországiak pedig 14 százalékát generálták. Magyarországon a tőkeértékek továbbra is 20-30 százalékkal elmaradnak a régiós versenytársaknál tapasztalt értékekhez képest. Az alacsony árak, a továbbra is ígéretes piaci környezet és az ország felminősítése sok befektetőt győzött meg arról, hogy belépjen a magyarországi piacra.